Eltelt 2 hónap.
Már két hónapja itt vagyok.Nagyon élvezem.Ez az osztály ahova bekerültem, nagyon jó.Összetartó és mindig számíthatunk a másikra. Kirsz egy kicsit kilógott, de segített nekem, pedig tőle nem vártam volna és nagyon jobba lett velünk.Így kiderült, hogy ő egy örült személyiség.Amúgy azért logót ki mert nagyon sajnálta azt a csajt aki helyére én jöttem.De azt mondta, hogy nagyon bír.Mi így 10-en nagyon jó barátok lettünk.Szerintem és érzéseim szerint teljesen befogadtak.A mai napon teljesen és biztosan ki merem jelenteni, hogy ők igazi barátok mind a 10-en. Kezdjük az elején.
A mai nap szombat volt.Elmentünk egy közeli parkba.Elég rossz érzésem volt, már napok óta, de ma felerősödött, de nagyon.A távolba megláttam egy ismerős arcot aki minket néz.Nem foglalkoztam vele.Majd SMS-em jön."Na mi van ennyire jó neked itt?Mondtam, hogy vigyázz magadra"Rögtön tudtam, hogy Andris az.Egy bokor mögött megint láttam valamit.Oda mentem.
-Hé!Lex, hova mész?-kérdezi Bia.
-Mindjárt jövők, csak megnézek valamit.-válaszolok a kérdésre nyugodtan.Illetve porbálok annak látszani.Keresem, de nem találom majd valaki megragadja a karom és behúz.Azt hiszem abban a pillanatban megállt a szívem.
-Na szia cica.Mondtam, hogy vigyázz magadra, de te sose hallgatsz rám.-mosolyog gonoszul.
-Én meg azt mondtam, hogy szállj ki az életemből egy életre különben megszívod.
-Jaj!Tudom, hogy félsz tőlem.-ennyire látszik?
-Nem, nem félek.Te nekem már nem tudsz ártani.Amúgy nehezen hiszem, hogy csak azért jöttél Magyarországra, hogy engem bánts.Bár ki tudja?
-Este találkozunk.Itt.20:00-kor.
-Mi van?Te azt hiszed, hogy eljövök?És, hogy te bármit is csinálsz velem?
-Igen ezt.Mert te lehet, hogy nem hagyod de ne feled.Nekem ez nem akadály.És ha nem jössz.Van egy 15 éves húgod.Ugye?-kérdezi gúnyosan.
-Bántani ne merd Katát.-szinte ordítom.
-Nem bántom én.Ő akar engem.Mondjuk értem miért.-mosolyog elégedetten.
-Persze, hogy hajt rád. Mert elhiteted vele, hogy van esélye.De ha te ezt megcsinálod...
-Akkor mi lesz?Ha?Haza jössz?Azt csinálod amit más elvár tőled?Itt hagyod őket?Pedig itt nagyszerű életed van.A 6 srácból a fele szerelmesen néz rád.Csak te sötét vagy és nem veszed észre.Mint másnál se veted.-mondja.
-Te szerelmes voltál belém?-kérdezem.Bólint.-Hát...Örülök, hogy azért erőszakoltál meg, aláztál meg és tönkre tetted az életem, mert szerelmes voltál belém.És nem hiszem el.Most csak azt akarod, hogy higgyelek jó fiúnak és jöjjek ide este, hogy megint bánthass?
-A p*****a!Ismersz.De elfogsz jönni.Nem akarod, hogy a hugicád is olyat éljen át mint te.20:00-kor itt.-azzal fogta magát és elment.
Én meg csak azt veszem észre, hogy sírok.Rendbe szedem magam.Mármint amennyire tudom és vissza megyek.
-Lex, mi a baj?-kérdezi Edd.
-Semmi.Mi lenne?-mosolygok.
-Sírsz.-segített Kevin.De örülök, hogy ennyire ismernek.
-Jól vagyok csak nagyon fáj a fejem.Szóval én vissza megyek a kolleszba. Sziasztok.-köszöntem és jöttem.Áron utánam szaladt.Amúgy Áronnal nagyon szoros a kapcsolatom.Nem éreztem még ilyet.Ez alatt a pár hónap alatt nagyon megszerettem.
-Lex, mi a baj?Látszik ne tagadd.Ismerlek.-mosolygott kedvesen.
-Semmi.-sose mondom el senkinek.
-Jó te tudod, de mi lenne ha este átmennénk a szobátokba és buliznánk egyet.
-Nem jó.
-Miért?
-Mert nem.-ő csak bólogat.
-Nem mondod el?-kérdezi csalódottan.
-Nem.Ne haragudj de nem.De most megyek szia.-és gyors léptekbe kapcsoltam.
A szobámba sokat sírtam a félelemtől.Lassan elkészültem.Mármint, hogy ne legyen szét bőgőt fejem, mert akkor tudja, hogy félek.Fél nyolckor indultam volna, de amint kinyitottam az ajtót ott álltak a srácok.
-Hát ti?-kérdeztem.Olyan aranyosak voltak.Pizza cola és egyéb rágcsák.
-Jöttünk felvidítani.-mondja Leó és hát egy üveg vodkát húz elő.
-Nagyon aranyosak vagytok, de nekem el kell mennem.-mondom könnyekkel a szemembe.És ki lépek az ajtón.
-Szandra, most azonnal megállsz és elmondod, hogy mi a bajod.Ne sajnáltasd magad!-mondja Blanka a maga kedves természetével.De oda sem figyelek csak lemegyek a lépcsőn.Kilépek az utcára és már félek.Félek a sötétben félek, hogy mi lesz ma és legfőképp félek Andristol.
Mentem és mentem, még oda nem értem a parkba ahol meglátom félelmem tárgyát.Oda lépet hozzá aztán.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése